Amikor az Aglio e olio és a Carbonara találkoznak

Nos, hát ilyen a jó házasság. Harmonikus, megértő, csípős, izgalmas. Tökéletes találkozás. Nem is értem, hogy ez miért nem szerepel még étlapokon, miért nem bír olyan múlttal, mint a Bolognai, vagy Napoletana tészták. Pedig ha az ember belekóstol, olyan egyértelmű, hogy ennek a két tészta ragunak találkozni kellett. Egymásnak teremtette őket a Jóisten és na persze a Helga.

Recept / bár azt mondta, írjam, fogalmazzam át szépen, mégis szó szerint idézem, mert, ez is tőlünk van / :

Hozzávalók 2 személyre:

Bő fél csomag spagetti (250-330g) – én a vékonyabb fajtát szeretem, de lehet bármilyen tészta

Kb. 10-15 édes, és 2-3 csípős pfefferoni paprika

10 – 15 dkg sonka (akár gépsonka jellegű, akár más pl. serrano, proscuttio), én szoktam alá pirítani egy kis házi sonkát, bacont csak az íze végett

Fél fej fokhagyma

Fűszerek (só bors, oregano, bazsalikom)

2dl főzőtejszín

Olívaolaj

Szóval: felkarikázod a pfefit, és olívaolajon lepirítod, lassú tűzön. Ha teszel hozzá bacont, házisonkát, az is mehet rá, akár még a paprika előtt is. A rendes sonka csak kicsit később, mert könnyen kiszárad.

Közben teszel fel vizet forrni a tésztának (sóval, olajjal), és amikor forr, beledobod a tésztát! Jó al dente (félkemény, vagy fél puha?) tésztát olaszos módra úgy készítünk, hogy csak addig főzzük, amíg már nem kemény, hajlik, de még kóstoláskor érzed, hogy azért ezt még főzni kéne (tésztától függően olyan 6-10 perc). Ekkor elzárod alatta a gázt és hagyod állni szépen még néhány percig! Kóstolgatni kell, azt majd meglátod!

Közben nem felejted el néha meg-megkevergetni a pfefit meg a sonkát (amit ráraktál olyan 3-5 perc után). Ha van kedv, akkor 1-2 gerezd fokhagymát vékonyra szeletelhetsz, és lepiríthatod – de vigyázat: a fokhagymának 1-2 perc elég, mert megkeseredik, ha megég. Plusz 1-2 gerezdet én le is szoktam préselni, és azt tényleg csak nagyon kis ideig megfuttatom az olívaolajon a több cuccal.

Ja, az olajat nem kell sajnálni, mert ha kevés, könnyen odaég, kiszárad, meg gyorsan felveszi majd a tészta a tejszínt!

Szóval mindjárt kész a tészta, meg a szósz. Kistálkában a tejszínt kikevered a sóval, borssal, oregánóval és bazsalikommal. Nyugodtan használhatsz szárítottat, de borsból célszerű frissen őröltet – én mozsárban összetöröm a szemes feketeborsot és minden mást is.

Tészta leszűr, ráönt a szószra (mondom sok olívaolaj), összeforgat, tejszín ráönt, gáz elzár, még összeforgat, kitálal, megesz!

Tipp : egy szelet rántott pulykamell vagy csirkemell mellé még istenibb. Fehér borocskával, vagy fröccsel enyhítsük a csipősségét, úgyis csak az alkohol jó rá ;-(